Beküldés dátuma: 2013. 04. 04.
Írta: Kammermann Péter
Érdekes sebzések - tanulságos utánkeresések A naptári év végeztével a Magyar Véreb Egylet tagjaitól az elmúlt időszak eredményes munkáiról bekéri az összesítőt. A lapon szerepelnek a keresések során megtalált sebzettek, faj és ivar szerint, majd a végén a trófea, érték szerint is. Az összesítő elkészítése közben lehetőség van újra átgondolni, értékelni az eseteket -- és persze levonni a tanulságokat. I. Havas reggel kezdtük el keresni az előző este megsebzett bikát. A kísérővadász a rálövés helyének megvizsgálásakor közölte velem a fontosabb tudnivalókat. A nádba bevágott lőnyiladékok egyikén még olyan közel voltak a hat darabból álló gímbika csapat tagjai a leshez, hogy a vadászkalapot rá lehetett volna dobni az agancsukra, de folyamatosan elfelé soroltak. A következő kivágásnál tették a kiszemelt vadra a lövést, ám ekkor már egy kicsit oldalát mutatva állt a bika. A lesen ülők távcsövükkel a nád szinte teljes hosszában nyomon követték a megiramodott rudlit, ekkor...
Beküldés dátuma: 2013. 04. 02.
Írta: Babály Csaba
Az idei tavasz az időjárás miatt teljesen felborította a Kis Pipin tenyészet életét. Minden tavasz azzal telik el nálunk, hogy a fiatal kutyákkal, lehetőség szerint egy héten 3-4 alkalommal mesterséges csapán dolgozunk. Emellett nem hanyagoljuk el a fegyelmi kiképzésüket sem. Az öreg kutyák talonban vannak és a mindennapos, általában egy óra séta mellett a pihenés a legfőbb feladatuk. Április 1-től az öreg kutyák is fokozatosan át vannak mozgatva. Így készülnek fel az általunk oly fontosnak tartott bakszezonra. (Erről később szeretnék egy vita indító cikket írni). Sajnos a folyamatos havazás többször áthúzta számításunkat, így a birtokunkban lévő 4 db kamasz véreb megúszta a rendszeres mesterséges csapázást. Nem szeretünk hóban dolgozni a fiatal kutyákkal. Sokan érthetetlen módon úgy gondolják, hogy hóban nagyon könnyű keresni (biztos azért, mert azt hiszik, hogyha ők látják a nyomot, a kutyának is könnyebb), pedig a mi tapasztalatunk egészen más. Ebben az unalmas időszakban jött egy...
Beküldés dátuma: 2013. 03. 20.
Írta: Buzgó József
A vérebezés kialakulásáról: A véreb őse, mint majd minden jelenlegi nyugat- és közép-európai vadászkutyafajtáé, az időszámításunk kezdete óta az Európában általában a  vadászatra használt kelta kopó. A kiváló vadásznépként ismert kelták az egészséges vad felkutatására a „Segusius” kutyát használták, mely feladata a hagyományos vadászeszközök - íj, lándzsa - használata idején abból állt, hogy a falkavadászatok előtt nyomkereső kutyaként az egészséges vad hideg csapáját a vad nappali tanyájáig, beálló sűrűjéig követte, innen a kopók vették át a vad felűzésének munkáját. A nyomkereső kutyáról az első írásos emlék Arrian görög írótól származik (i.u. 95-180), aki a dunai kelták vadászatairól, különösen azok kutyáiról remek leírást adott, amely jórészt ráillik a mai hannoveri vérebre, annak is a nehéz típusú vezető alakú „Leithund”  változatára. A vadászkutyák használata tehát kettévált, a hajtóvadászatok előtt a legjobb orrú, legkiegyensúlyozottabb kutyákkal felkutatták a...

Oldalak