Egy nyilvános fővizsga története

Fővizsga Gúthon

A Magyar Véreb Egylet és a Nyírerdő Zrt Gúthi Erdészete 2017. január 24-én, egy 23-án megtartott nagyvad terelővadászat után fővizsga lehetőséget biztosított Kelet Magyarországon. A bíró szerepét Szabó Ádám vállalta, aki nagyon önzetlenül áldozta fel idejét, üzemanyagát a cél érdekében, hálásan köszönjük. Két jelentkező volt, Bodnár János Astra od Balázsa, illetve Czirmai Levente Szászvölgyi Avar nevű bajor hegyi vérebével.

Az előző napi vadászatból 6 bejelentett sebzés volt, ebből 5 vaddisznóra, 1 dámra tett lövés.

Sorsolás alapján az első lehetőség Bodnár Jánosé volt, aki egy vaddisznó nyomán indult el. A nagyon gyorsan elfogyó véren nehezen ment a keresés, egy nádasban bujkálva sem találtunk kenést, csak többedszerre a nádast elhagyó disznó nyomában. Ekkor úgy döntöttünk, hogy a munkát befejezzük, mivel még sok sebzés volt hátra a mai napra.

Másodiknak Levente kereshetett, aki nagyszerű vezetékmunkát mutatott be majd 3 km-en keresztül egy húzásnyomig, a süldő egy másik standon terítékre került.

A következő beteg vad nyomán ismét János indulhatott, aki a szomszéd vadászterület hivatásos vadászának, Illés János segítségének köszönhetően szintén több mint 3 km-t nyomozott egy gyengén vérző malac után. Három vadsűrűt, jó disznós helyet is magunk mögött hagyva a még mindig a kondával együtt szaladó vaddisznó keresését idő hiányában abbahagytuk.

A negyedik, illetve az ötödik sebzésnél 300 méteren három csepp véren és a két kutya mérsékelt érdeklődését látván másfél óra próbálkozás után hagytuk abba a keresést, hiszen már három óra körül járt, és volt még egy dám is.

A jól vérző dám nyomán eljutottunk a szomszéd lőállásig, ahol három húzásnyomot kibogozva kellett tovább haladni. A soron következő János az előkeresés közben vérző vaddisznó nyomára akadt, ami iránt kutyája nagy érdeklődést mutatott. A gyors, lelkes munka végén egy dermedt malacot találtak. Közben Levente folytatta az előkeresést, amihez csatlakozott a korona és később János is, sajnos eredménytelenül. Így lett egy biztató dámkeresésből egy meglepetés vadmalac.

A nap folyamán két értékelhető munka volt, amelyek a jó időjárási körülményeknek (a hóban könnyű volt ellenőrizni és kijavítani a kutyát) miatt pontszámban nem érték el a minimumot, így eredményes vizsgát egyik kutya sem tudott tenni.

A vizsgázók nevében még egyszer köszönöm Ádámnak a segítőkészségét, az erdészet nevében pedig a vérebvezetőknek a munkát!

Üdv a vadásznak!

Misó Mihály